Aligha van még egy olyan szőlőfajta, amely olyan ékesen szól a termőhelyéről, mint a rizling. Ez a fajta utánozhatatlanul híven tükrözi vissza a terroir tulajdonságait, amelyen termett, anélkül, hogy feladná saját identitását és tipikus fajtajegyeit. A rizling erősségét a különböző tényezők összjátéka adja: a finom, elegáns árnyalatok és sokrétű aromák, az időnként szinte táncolóan könnyed és összetett savak és a tiszta gyümölcsösség találkozása.
Rizling szőlőből a száraztól az édes desszertborig minden műfajban készülnek nagyszerű borok. A fajtát szinte hihetetlenül hosszú élettartam jellemzi - a minőségi rizlingek egészen idős korukig megőrzik fiatalos üdeségüket és gazdag aromavilágukat. A rizling borok sokfélék. Néha zárkózottak és kifürkészhetetlenek, hol árnyaltak, hol nyersek, de mindig karakteresek és összetéveszthetetlenül rizlingek.
Hogy mik azok a főbb jegyek, amelyek a legtöbb rizlingben közösek?
Szín
Zöldessárga, időnként szalmasárga, érett boroknál arany.
Illat
Összetéveszthetetlenül komplex, nemes gyümölcsösség. Gyakran hasonlítják sárga- vagy őszibarackhoz, rózsához és almához. Az érett rizlingeknél gyakran jelennek meg mandulás és petrolos jegyek.
Ízvilág
A savak, a test és az extraktok harmóniája, általában közepes alkoholtartalommal. Erőteljes, csiszolt aromák, hol virágosak vagy mézesek, hol acélosak vagy – a terroirtól függően, amelyet a rizling kitűnően képes megjeleníteni – különböző minerális jegyeket hordoznak.
Borkészítés
Reduktívan, acéltartályokban és hagyományos módon, nagy fahordókban is készülnek rizlingek. A rizling azon kevés szőlőfajták egyike, amelyből bármely édességi kategóriában, a száraztól az édes desszertborig, születnek (világviszonylatban is) csúcsborok.
Eltarthatóság
A rizling szőlőből készült borok mágikus sav-extrakt összetételüknek köszönhetően a gyakran alacsony alkoholtartalomtól függetlenül akár évtizedekig is képesek továbbfejlődni a palackban.
Termőhely
A rizling érzékeny az éghajlatra, viszont annál kevésbé igényes a talaj szempontjából. A legfontosabb az, hogy ne legyenek hosszabb forró, 30°C fölötti időszakok, mert ilyenkor a rizling tőkében leáll a fotoszintézis, a szőlőben pedig eltompulnak a savak és a gyümölcsösség. Minél hosszabb és egyenletesebb a növekedési időszak, annál egészségesebb és érettebb a rizling szőlő. A termőhelytől függően (talaj és mikroklíma) a rizlingből nagyon eltérő karakterű borok készülnek.
Eredet és név
A valódi rajnai rizling (Weißer Riesling, Johannisberg Riesling) a Weißer Heunisch és a vadszőlő (ligeti szőlő, Vitis silvestris) spontán kereszteződéséből született (más elméletek szerint a Vitis silvestris és a tramini kereszteződése kereszteződött a Weißer Heunisch fajtával).
A fajtát „Rüsseling“ néven először egy 1348 körüli elzászi forrás említi. A híres német botanikus Hieronymus Bock (1498-1554) 1546-os kiadású Füveskönyvében (Kreütter Buch) megemlíti, hogy „Rissling“ nevű szőlő terem a Mosel és a Rajna mentén, és Wormsban.
A rizling eredetét az osztrák Wachau borászai is a magukénak mondják, mert a borvidék Ritzling nevű hegyét már 13. századi írások is említik. Ez nem feltétlen bizonyíték, de nem is mond ellen a fentieknek, hiszen sok kelet-középeurópai (cseh, magyar) fajta vándorolt a késő középkorban nyugat felé, és honosodott meg Franken területén (a mai Bajor tartomány északnyugati része), a Felső-Rajna völgyében és Nyugat-Svájcban (Wallis, Waadt, Savoyen).
A fajta jellemzői
A rizling hajtásai nyitottak, gyapjasak és enyhén pirosas elszíneződést mutatnak. A fürtök hengeresek és tömöttek. Kerek levelei közepes méretűek, öt karéjúak, nem túl mély öblökkel.
A rizling tőke fás részei kemények, aminek köszönhetően jól állja a fagyot. Ezt a tulajdonságát a vadszőlőtől örökölte. Bár a rizling inkább a hűvösebb éghajlatú vidékeket kedveli, a teljes érettséghez és a gazdaságos hozamhoz védett, de napos termőhelyekre van szüksége. A fajta olyan jó fagytűrő, hogy a téli metszést korábban lehet nála kezdeni, mint más szőlőfajtáknál.
A tőke növekedése erőteljes, felfelé tőrekvő. A fürtök tömöttek, bogyói kicsik és viszonylag könnyen rothadnak. A madárkás fürtök is okoznak problémát. Mindezek ellenére a rizling robosztus fajta, amely különösebb minőségcsökkenés nélkül hozhat akár 60-70 hektolitert is hektáronként. A tőkék későn hajtanak ki, és német viszonylatban a fürtök is későn érnek be.
Nem véletlen, hogy a rizling a legjobban a folyóvölgyek meredek (30%-os vagy még meredekebb) hegyoldalaiban érzi magát. Az ilyen dűlőkön éri a legtöbb napsütés a szőlőt, mind közvetlenül, mind pedig a folyó vizéről visszaverődve. A legjobb dűlők a Mosel, a Saar és a Ruwer folyók mentén és a Rheingauban is déli fekvés¬űek és széltől védettek. A legszebben a hegyoldalak középső sávjában, 200 m alatt érik meg a szőlő, ahol sem a folyóról felszálló reggeli köd, sem pedig a szél nem késlelteti az érést.
Érési időszak
Az északi félteke hűvösebb vidékein a rizlinget gyakran csak október közepén vagy november elején szüretelik, az édes bornak szánt szőlőt pedig akár még később. A késői érést a rizling a Heunisch fajtától örökölte. Melegebb vidékeken – pl. Magyarország egyes borvidékein is – a rizling gyakran túl gyorsan beérik, és ilyenkor a bor tompa less, a fajta nem tudja a legjobb formáját hozni. A rizling számára a hosszú, lassú érési időszak az ideális, ez bontakoztatja ki benne azt a hatalmas ízgazdagságot és szép savszerkezetet, amely a nagy rizlingek sajátja.
