A VDP a bortörténelem egyik szenzációs felfedezéséről számol be: a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztője, Dr. Daniel Deckers a wiesbadeni Hesseni Tartományi Könyvtár archívumában bukkant rá az eddig ismert legrégebbi dűlőtérképre, és ezzel együtt a világ egyik legrégebbi ismert klasszifikációs rendszerére. A Rheingau borvidék újrafelfedezett, 1867-es térképe az 1869-es Mosel-Saar-térképet váltja fel, amely eddig a legrégebbi térképnek számított.

Daniel Deckers szerint a térkép felbukkanása azoknak a táborát erősítheti a német borpiaci szabályozás európai harmonizációjáról folyó aktuális vitában, akik a történelmi dűlők nevének védelmében lépnek fel.

VDP oldálra

 

 

Hogy 2009 valóban az évszázad egyik legjobb évjárata lesz-e, ahogy azt már a szüret során sokan megjósolták, azt csak az idő fogja megmondani. A Gault Millau borkalauz főszerkesztője, Joel Payne számára azonban egy biztos: „2009-ből szinte bármelyik bort vakon meg lehet venni. Majdnem minden borász szép borokat készített, és a legjobbaknál hihetetlen magas a minőség."

A Gault Millau kóstolási sorozata után a hivatásos borszakértők tanácsa a 2009-es évjárathoz röviden csak ennyi: „Venni, venni, venni!" Nemcsak, mert szinte minden palackban jó bor van, hanem azért is, mert a következő évjárat minden valószínűség szerint jóval gyengébb lesz: minőségileg is, de a mennyiség szempontjából mindenképp.

A Gault Millau szerkesztősége az „Év borásza" címet Johannes Leitznek ítélte, a rheingaui Josef Leitz borászattól. „A Leitz nevet kezdetben még helyben is alig ismerték. Ma pedig Johannes Leitz borai a nagyszerű rheingaui rizling megtestesülésének számítanak – nemcsak Németországban, hanem külföldön is" – méltatta Joel Payne Johannes Leitz-et, aki már rég a rheingaui borászok élvonalába tartozik.

A Johannes Leitz borokhoz....

«A Prüm borok bája minden, csak nem hivalkodó vagy kendőzetlen. Mindegyikben közös a kifinomultság és az erős karakter különös kombinációja. Nem lenne túlzás őket Bach, Goethe vagy Schinkel munkáihoz hasonlítani, ugyanakkor tökéletesen moseliek, a velejükig rizlingek és összetéveszthetetlenül Prüm-borok.» Stuart Pigott

Joh. Jos. Prüm – már maga a név is megdobogtatja a rizling-rajongók szívét. A Mosel menti Bernkastel és Wehlen dűlőiből évtizedek óta olyan rizlingek kerülnek ki, amelyek a világ legszebb, legelragadóbb fehérborai közé tartoznak. Nem magától értetődő, hogy ezeket a nagyszerű borokat egy kereskedő a kínálatában tudhatja, ezért nagyon büszkék vagyunk, hogy forgalmazhatjuk Magyarországon a Prüm-féle rizlingeket.

A borok legendás híre 14 hektár szőlőn alapul, a környék legjobb dűlőiben. A legnagyobb terület a Wehlener Sonnenuhr ("Wehleni Napóra") dűlőben fekszik. Ez egy szinte teljesen ideális termőhely, amely arról kapta a nevét, hogy a jelenlegi tulajdonos, Manfred Prüm ükapjának a fivére, 1842-ben egy nagy napórát készíttetett a dűlőben. A család másik jelentős dűlője a Graacher Himmelreich, amely Manfred Prüm szerint nem sokban különbözik a Sonnenuhrtól. A nap előnyösebb állásának köszönhetően azonban a Wehlener Sonnenuhr dűlőből közepes években jóval szebb borok kerülnek ki. Mindkét dűlőben elsősorban devon-korszakbeli pala törmelékéből áll a termőtalaj, amin a filoxéra nem érzi jól magát. Ezért Prüm több, mint húsz éve csak sajátgyökerű tőkéket ültet, s ezek aránya a birtokon több, mint 90%. A sajátgyökerű tőkék előnye például, hogy a szőlőt tovább a tőkén lehet hagyni és a savak lassaban bomlanak le a szemekben.

Fontos figyelmeztetés: a Joh. Jos. Prüm pince borait legendásan hosszú élettartam és könnyedség jellemzi. Fiatal boroknál gyakran megfigyelhető egy viszonylag kellemetlen élesztős jegy. Nem egy öt évnél fiatalabb Prüm-borra mondták már, hogy büdös! Manfred Prüm ezt borai nagyon hosszúra nyúló alkoholos erjedésével magyarázza, amely általában csak a szüret utáni januárban zárul le. A Prüm-borok fogyasztásához tehát türelem kell, ezért tudatosan választottunk kicsit régebbi évjáratokat az Önök számára.

A Borbarát magazin most megjelent nyári számában ´"Ébredések" címmel áttekintő cikket olvashat német bortermelés múltjáról és jelenéről. Ha érdekli, hogy miért isznak a németek még mindig túl kevés német bort, hogy miért olyan nehéz kiigazodni a német borok címkéjén, és hogy miért érdemes mégis derűlátónak maradniuk a német borbarátoknak és a német borok barátainak stb. stb. üsse fel a Borbarátot a 27. oldalon!