
| Bacchus – a bor római istene
A rómaiaknak ésvilági élvezetek iránti hódolatuknak köszönhető, hogy sokhelyütt, ahol marizling terem, már több, mint 2000 évvel ezelőtt megteremtődtek a szőlőművelésfeltételei.
A jelen rizlingblog nem mindazon kihágás jegyében íródik, melyeket Bacchus előszeretettelelkövetett. A mértéktelen borfogyasztás ezek közül csak az egyik volt – s amértéktelenség közismerten halálos bűn. De szolgáljon a fenti kép egy kisemlékeztetőül a rómaiakra, akik Németország területén is oly fontos szerepetjátszottak a szőlőművelés meghonosításában.
(Képrészlet Guido Reni: Ivó Bacchus, 1623. Gemäldegalerie Dresden / Drezdai Képtár).
|
| |
|
2009. november 06. péntek, 00:00
 A bor narancsszínű és teljesen tiszta. Az orrban erős méz- és botrytisillat, a szájban nagyon fűszeres, kerek, de a lecsengése kesernyés. (Ez ennél az évjáratnál nem is csoda, a sok eső miatt nagyon nehéz volt, hibátlan szőlőt szüretelni.) Ennek ellenére nagyon érdekes, némi diós jelleg is felfedezhető benne. Nehéz pontozni, talán 85 és 88 pont közé helyezném. Attól függ, kit mennyire zavar a keserű íz.
         
2009. november 05. csütörtök, 00:00
 Illatában cseresznyeszilva és sárgabarack, egészen picit élesztős és, és eleinte érezhető némi szúrósság, ami a spontán módon erjedt borokra néha jellemző, de ez hamar elmúlik. Nem sokkal a palack felbontása után a savak nem alkotnak egységet a gyümölcsösséggel és a kevés maradék cukorral. Emellett a sav egy tömör, kompakt. A 2008-as évjárattól kicsit szokatlan. Egy nappal később sokkal kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb. Szép lecsengés, élvezetes bor. Tőlem 87-88 pontot kap.
         
2009. október 28. szerda, 00:00
 A bor sárgarezes színe meglepően mély. A palásan fűszeres illat azonnal teljes valójában jelen van. Emellett egészen enyhe botrytiszes-mézes jegyeket is felfedeztem. A bor egészében nagyon harmonikus, de ugyanakkor markáns, valódi jó dűlőválogatás. Íze narancshéjat, kandírozott sárgabarackot, gyógynövényeket idéz. Édessége még megvan, és nagyon szépen beépül a bor egészébe. Kiváló 1971-es válogatás, számomra mindenképp eléri a 95 pontot. A Schloß Johannisberg Rosalack Auslese és a Schloß Saarstein GK-Auslese mellett az egyik legjobb bor, amit ebből az évjáratból kóstoltam.
         
2009. október 06. kedd, 00:00
 A hétvégén alkalmam volt megkóstolni a Heymann-Löwenstein borászat 2008-as Schieferterassen rizlingjét. Az évjáratra jellemző módon karcsúbb, mint a 2007-es, és a savai is hangsúlyosabbak. Erősebb zöldalma-aromák, mint a korábbi évjáratoknál. A lecsengésében van egy kis érdesség, de ez jól áll neki. Mindazonáltal egyértelműen viseli mind a Schieferterassen-dűlőre, mind a termelőre jellemző jegyeket. Jelenleg nagyon élvezetes, de sok levegőre van szüksége. Én kétszer dekantáltam, majd a hűtőbe tettem, végül egy kancsóba töltöttem át, hogy a hőmérsékletét lassanként emeljem egy kicsit.
          |
|
|
|
|
5. oldal / 5 |