A Vollenweider borászat a múlt hétvégén ünnepelte tízéves születésnapját Traben-Trarbach községben. Már az első évjáratok borai sejteni engedték, hogy a svájci tulajdonos, Daniel Vollenweider és a két megművelt dűlő, a Wolfer és a Kröver ígéretes jövő elé néznek, úgyhogy nagy reményeket fűztem a kóstolóhoz, és nem is kellett csalódnom. Az ünnepségre kerékpárral érkeztem, így útközben megcsodálhattam a meredek és zegzugos, kicsi parcelláktól szabdalt Wolfer Goldgrube dűlőt. Az ünnepi kóstoló, melyet a birtok meglepően tágas épületében tartottak, pont egy ennek a dűlőnek a termésével kezdődött: egy 2008-as száraz rizlinggel. Ez is azok közé a 2008-asok közé tartozik, amelyek most nagyon jól ihatóak. A minerális alap mellé lédús gyümölcsösség társul. A savak nagyon szépen beépültek, és jó dinamikát kölcsönöznek a bornak.
A félszáraz (feinherb) 2007-es Goldgrube Spätlese már több maradékcukrot tartalmaz, a bor simább és visszafogottab, mint a 2008-as, és valószínűleg érnie kell még egy-két évet, hogy teljes potenciálját kibontakoztassa.

A kóstolón ezután a 2009-es Riesling Kabinett következett. A bor szinte kiugrik a pohárból, nagyon élénk, karakterét tekintve a Spätlese-től sem jár messze. Gyanúsan gyorsan el is tűnt a pohárból.
De ekkor jöttek csak azok a borok, amelyek miatt ott voltam, hiszen a Vollenweider pincét a rizlingrajongók elsősorban a Spätlesék és Auslesék miatt szeretik. Amikor 2005-ben alkalmam volt néhány 2004-es Auslesét megkóstolni, még hiányoltam az erőteljes édességet ellensúlyozó savakat. A soron következett 2004-es Kröver Steffensberg Spätlese azonban nagyon szépen integrált cukrokkal rendelkezik, és bár karcsúnak nem nevezhető, de mégis, mintha ugrásra készen állna.

A rizlingsort a 2006-os Goldgrube Auslese zárta le. A bor jól mutatja, hogy milyen lehet egy jól sikerült Auslese a 2006-os évjáratból. Kristálytiszta méz és fűszeraromák, bármiféle keserű mellékízek nélkül, gyönyörű sav-cukor összjátékkal. A nagyszerű borok után egy kitűnő vacsorában is részem lehetett, a kardhal és az ökörpofák külön említést is érdemelnek. A finomságok mellé a 2007-es „Centgericht" pinot noir-t kínálták a Fürst pincétől – a legfranciásabb pinot-kat készítő német borászok egyikétől. Az estét egy selymes, átlátszó, és jelenleg nagyon kellemes 2007es Volnay zárta le, a pommard-i székhelyű Domaine des Epeneaux - Comte Armand borászattól. Kedvesen prezentált, nagyszerű borok, ínyenc vacsora – ezért érdemes volt elzarándokolni a Moselhez.