Heymann-Löwenstein 2008-as évjárat bemutató, II.

Nyomtatás

hl_logo

Az "Uhlen Blaufüsserlay"-t nem valószínű, hogy vakon megismertem volna – a 2008-as Röttgen és a 2007-es Uhlen R karakteres keverékeként írnám le. Megvan benne az R karakánsága, és szinte a burgundiakhoz hasonlítható.

Az ezt követő „Uhlen Laubach"-nál az első asszociációm az volt, hogy „mogyorógrillázs, frissen fogott nyelvhalon tálalva." Számomra nem igazán élvezetes, de a levegő jót tett neki – egyszer dekantálva is meg kéne kóstolnom.

Azután izgalmassá vált a dolog. Következett ugyanis az „Uhlen R". A bor először is hihetetlen frissességével vett le a lábamról. A pörkölt aromák, amelyek a 2007-esben markánsan megjelennek, itt csak sejteni engedik magukat. Az igazán lenyűgöző azonban a savszerkezet. Ritkán kóstoltam rizlinget, amely már az első korttyal ilyen tökéletes benyomást tett volna. A savak először játékosan jelennek meg, aztán felerősödnek, de mielőtt még elérnék azt a pontot, amikor azt mondanám, hogy „ez már azért sok", ismét elegánsan visszahúzódnak. A lecsengésben némi füstös aromák is megjelennek. Valóban nagyszerű bor, de lehet, hogy fél év múlva már megint teljesen más lesz.

...Hogy hogyan értékelném a borokat? Pontok helyett inkább néhány megjegyzés: egyik borral sem követ el hibát az ember, az egész sorozat olyan színvonalú, amelyet csak kevés termelő tud következetesen tartani, és az évjárat kitűnően megjeleníti a terroir-jegyeket. A legjobb fogás valószínűleg a "Schieferterrassen", az igazán elvetemült borrajongóknak pedig az „R"-t ajánlanám. A kóstolás többi résztvevőjének a „Kirchberg" is nagyon ízlett. A 2008-as évjárat valószínűleg azoknak is ideális, akik amúgy nincsenek oda Heymann-Löwenstein boraiért. Akik szeretik a nagyon kifejező borokat, azoknak nem árt a 2007-esekből is bevásárolni.

De várjunk csak! Még a jubileumi "Öreg tőkék" aka "R30" cuvee-t is volt alkalmam kóstolni. Ez az "Uhlen R" és a "Röttgen" 1:1 arányú, a mérsékelten édes "öreg tőkék"-stílusban. A bor klasszikus Heymann-Löwenstein, krémes textúrával és kellemes, tartást adó maradékcukor tartalommal. Az illata inkább "Röttgen", az íze inkább "Uhlen". Kellemesen iható bor.

Búcsúzóul a 2005-ös „Schieferterassent" töltötték a poharunkba. Kandírozott grapefruit, némi sárgabarack, tipikus 2005-ös. Még nagyon fiatal, nem kell elsietni...

Bár a 2009-esekre már most nagyon kíváncsi vagyok!

Cimkék: